Nedves falról leválik a tapéta...

A lakásunkban a lecsapódott víz miatt a tapéta leválhat, a festék elszíneződhet, a bútorok mögött a falon folyik a víz, mely a bútort is károsítja. Mindent ellep a penész.

A magas páratartalmú lakásban a harmatpontnál hidegebb szokott lenni az ablak is, így azon is lecsapódik a víz, folyik a víz az ablakon. Kellemetlenséget okoz, ráadásul a fa nyílászárót is károsítja.

Páralecsapódás az ablakok belső felületén

A lakásban a magas pára kialakulása nem csak a bent élők természetes életéből adódik, mint lélegzés, főzés, zuhanyzás, mosás, teregetés, hanem új építésű vagy felújított házaknál ezt tetézi, hogy az építési nedvesség nem tudott kiszáradni. Érthető módon sietünk a beköltözéssel, az építtető is szeretné átadni a lakást, és már csak bent lakva érezzük, hogy nem kellemes a levegő, a ruhák nem száradnak meg, és megdöbbenve tapasztaljuk – ha van erre alkalmas barométerünk – hogy a páratartalom akár a 80%-ot is eléri.

Betonozással sok vizet
viszünk a lakásba

A gyors beköltözés miatti problémát tetézi, hogy az alacsony rezsi érdekében korszerűen építkezünk: jól szigetelő ablakok, a ház falazatának vastag külső szigetelése valóban gazdaságosabbá teszi a fűtést, ugyanakkor az egész épületet párazáró felületek határolják és a pára nem tud távozni.

Eleinte csak nedvesek az említett felületek, de sajnos a penész hamar megtelepszik rajtuk, és ezt már nehéz kiirtani. Ráadásul a penészirtás csak tüneti kezelés, a probléma okát is meg kell szüntetni.

A burkolatok, különösen a fa és faalapú burkolatok (csaphornyos és kész parketta, hajópadló, laminált padló, parafa padló) a levegő nedvességtartalma mellett az aljzat nedvességtartalmára is nagyon érzékenyek. Nem szabad elkezdeni burkolni előzetes nedvességmérés nélkül, melynek egyetlen megbízható módja a CM mérés: ennek során az aljzat alsó harmadából vett minta nedvességtartalmát mérik (általában a parkettások rendelkeznek ilyen mérő készülékkel). Ha 2 CM%-nál (padlófűtés esetén 1,8%) magasabb maradék nedvességtartalmú aljzatra fektetjük, a burkolat károsodni fog.

Az aljzat kiszáradásának gyorsasága függ a hőmérséklettől és a levegő nedvességtartalmától. Mivel az építkezés során ritkán adottak a száradáshoz ideális feltételek, ez a folyamat nagyon sokáig, több hónapig elhúzódhat.

Ha még nincsenek bent a nyílászárók: egész nap szellőzik, gondolhatnánk… Igen, csakhogy a napi hőmérsékletingadozás 15-20 fok is lehet, és a hajlani hidegben a levegőből kicsapódik a pára, így a beton újra és újra visszanedvesedik.

Betonnedvesség mérése digitálisan


Betonnedvesség mérése mintavétellel

Parkettázni csak megfelelően
száraz aljzatra szabad!

Szalagparketta	Hajópadló	Csaphornyos parketta	Parafa padló	Bambusz parketta	Laminált padló

A nedvességérzékeny burkolatokat már lerakás előtt hosszan a burkolandó helyiségben kell tárolni, hogy alkalmazkodjanak a helyiség levegőjéhez. Túl nedves aljzatra való burkolás jele, ha lerakás után felpúposodik, hosszabb távon penészedik. A dilettációs hézagról sem szabad elfelejtkezni.

Nedves pince

Pincék esetében már eleve magasabb páratartalommal szembesülünk a nem megfelelő szellőzés illetve a terepszint alatti elhelyezkedés miatt. A levegő gyakran dohos is. Ezt fokozza az esetleg nedves falszerkezetek kipárolgása. A föld masszív hőtartása miatt a földdel érintkező, nem hőszigetelt falszerkezetek hőmérséklete csak nehezen változtatható, ezért a falazaton a nyári időszakban a külső meleg és párás levegő beáramlása miatt gyakori a páralecsapódás. Egy esetleges beázás kiszárítása emiatt a pincékben segítség nélkül szinte lehetetlen.

Vízkár (beázás, csőtörés, árvíz, belvíz stb.)    

Vízkár számos forrásból keletkezhet: árvíz, talajvíz, belvíz, csőrepedés, vízvezeték-csőtörés, központi fűtéscső törése, tömítés meghibásodása, szennyvízcsatorna, vagy lefolyó vezeték törése, bojler, kazán meghibásodása (kilyukadása), vihar, eső utáni beázás, vagy a meghibásodott mosógép is eláraszthatja a lakást. A vízkárok természetes száradása akár éveket is igénybe vehet. A nedvszívó burkolatok (parketta, faburkolat, gipszkarton) és válaszfalak oly mértékben felszívják a vizet, hogy tönkremennek. A rejtett résekből a nedvesség nem tud semerre eltávozni, pl: az aljzatbeton és a beton között található hang- és hőszigetelő anyagok (hungarocell, üveggyapot stb.) a nedvesség hatására rohadásnak indulnak és a penészedés állandó jelenség lesz, mivel a természetes száradásra nincs mód.
 

Az árvíz után az épület falai vizesek maradnak, a szárítási folyamat páramentesítővel gyorsítható

A hibás mosógép kiöntött,
nehezen szárad a lakás.

 

A csőtörés után vizes épület kiszárítása
gyorsítható páramentesítő gépeinkkel

Mivel tudjuk kivonni a páratartalmat a lakásból?

Szellőztetéssel – adódik a válasz. De ha az időjárási körülmények nem adottak, akkor ez sem célravezető.

Az elektromos páramentesítők a hűtve szárítás elvén működnek: a nedves levegőből kicsapatják a vizet és tartályban gyűjtik össze, száraz levegőt fújnak vissza.

Építkezés utáni falszárítás