A páratartalomról
A levegő páratartalma relatív: a hőmérséklettől függ, hogy az adott °C
mellett hány gramm vizet tud magában tartani 1 m3 levegő, ezt fejezzük ki
százalékban: 100%-nak felel meg, ha a maximális vízmennyiséget tartja
magában, ez a telített levegő. A telített levegő tehát pára formájában több
vizet már nem tud befogadni. Ha növelni próbálnánk a páratartalmat, akkor a
többlet már cseppfolyós halmazállapotban kiválna. A relatív páratartalom azt
adja meg, hogy az adott hőmérsékletű levegő a telített állapothoz képest
hány százalék vizet tartalmaz.
A hőmérséklet csökkenésével egyre kevesebb
gramm víz lehet a levegőben, ha relatív értelemben elérjük a 100%-ot, a
felesleg kicsapódik, a hidegebb felületeken: pl télen a hideg szemüveggel a
meleg lakásba lépve az azonnal bepárásodik.
A lakásban az egészséges páratartalom 40% és 60%
között alakul (higrométerrel, vagyis páratartalom-mérővel lehet megmérni, de
érezzük is, ha túl magas vagy túl alacsony).
A túl alacsony (40% alatti) páratartalom a
száj és orr kiszáradásához vezet, a probléma a panellakásokra jellemző
leginkább.
A 60% feletti, tehát magas páratartalom rossz
közérzetet biztosít, az asztma kialakulásának kedvez, a nedves levegő
belélegzése nehéz, fullasztó. A penészspórák szaporodásnak indulnak, a lakás
bepenészedhet, egészségtelenné, dohossá téve a lakás levegőjét.
Hőhidak, vizes sarkok,
páralecsapódás
A magas páratartalom miatt a hidegebb felületeken, ahol a levegő a
telítettségi pont alá hűl, a víz kicsapódik, és nedvesség jelenik meg a
falakon, jellemzően az épületsarkokban, alul és felül – ahol a külső hőleadó
felület sokszorosa a belső sarkoknak –, valamint jellemző a páralecsapódás
az ablakok, nyílászárók
belső felületén. Ahol a ház szerkezetében beton van, annak
belső oldala általában hidegebb, mivel a beton jobb hővezető mint a tégla, a
kinti hideget bevezeti, és a belső felületen nedvesség ül ki, ezt a
jelenséget nevezzük hőhídnak.
|
Bérelhető
páramentesítő készülékeinkről:
- személyautóval szállíthatóak
- a levegő páráját tartályban gyűjtik össze
- általában 2-3 hét használat elegendő
20 l/nap kapacitású páramentesítő
1000 Ft / nap (14 nap esetén)
Nagyteljesítményű páramentesítőgép
47 l/nap kapacitás
2000 Ft / nap (14 nap esetén)
"Bivaly"
párátlanítógép 72 l/nap kapacitás
4000 Ft / nap (14 nap esetén)
|
A harmatpontnál alacsonyabb
hőmérsékletű felületeken csapódik ki a víz, a harmatpont relatív
páratartalomtól és a levegő hőfokától függően változik. A korszerű központi
fűtés gyorsabban felfűti a levegőt viszont a falak hidegebbek maradnak (így
a harmatpont alatt lehetnek). A harmatpont táblázatból jól látszik, hogy
például egy 70%-os páratartalmú, 21 fokra fűtött lakásban már a
14,7 fokos
vagy annál hidegebb falon vagy ablakon is megjelenik a víz. Ugyanakkor ha
ebben a 22 fokos lakásban a páratartalmat sikerült 45%-ra leszorítani, akkor
8,1 foknál melegebb falon nem ül ki a víz. A hőhídon megjelenő víz is azért
alakul ki, mert a hőhíd által bevezetett hideg miatt a fal ezen rész a
harmatpont alá hűl.
Nedves falról leválik a tapéta...
|
A lakásunkban a lecsapódott víz miatt a
tapéta leválhat, a festék elszíneződhet, a bútorok mögött a falon folyik a
víz, mely a bútort is károsítja. Mindent ellep a penész.
|
A magas páratartalmú lakásban a harmatpontnál hidegebb szokott lenni az
ablak is, így azon is lecsapódik a víz, folyik a víz az ablakon.
Kellemetlenséget okoz, ráadásul a fa nyílászárót is károsítja.
|
Páralecsapódás az ablakok belső
felületén |
A penész
Sarkokban megjelenő penész |
A penész-spórák jellemzően a
levegőben lebegve terjednek. Ha a levegő 3 napon át 60% feletti
páratartalommal rendelkezik, a gombák és penész spórák szaporodásnak
indulnak. A hidegebb felületeken a levegőben lévő víz kicsapódik, és itt
jelenik meg a penész. A penész nem csak a falakat csúfítja el, de a
belélegzése rendkívül ártalmas!
A vegyszeres penészirtás után a penész visszatérését
úgy akadályozhatjuk meg, ha az épületszárítás is megtörténik
(vagyis a penész életfeltételei már nem állnak fent)!
|
Új építésű házakban nedves a levegő
A lakásban a magas pára
kialakulása nem csak a bent élők természetes életéből adódik, mint
lélegzés, főzés, zuhanyzás, mosás, teregetés, hanem új építésű vagy felújított
házaknál ezt tetézi, hogy az építési nedvesség nem tudott kiszáradni.
Érthető módon sietünk a beköltözéssel, az építtető is szeretné átadni a
lakást, és már csak bent lakva érezzük, hogy nem kellemes a levegő, a
ruhák nem száradnak meg, és megdöbbenve tapasztaljuk – ha van erre
alkalmas barométerünk – hogy a páratartalom akár a 80%-ot is eléri.
|
Betonozással sok vizet
viszünk a lakásba |
A friss betont locsolni kell, további víz kerül
a házba |
A gyors beköltözés miatti problémát tetézi,
hogy az alacsony rezsi érdekében korszerűen építkezünk: jól szigetelő
ablakok, a ház falazatának vastag külső szigetelése valóban gazdaságosabbá
teszi a fűtést, ugyanakkor az egész épületet párazáró felületek határolják
és a pára nem tud távozni.
Eleinte csak nedvesek az említett felületek,
de sajnos a penész hamar megtelepszik rajtuk, és ezt már nehéz kiirtani.
Ráadásul a penészirtás csak tüneti kezelés, a probléma okát is meg kell
szüntetni.
|
A burkolatok, különösen a
fa és faalapú burkolatok (csaphornyos és kész parketta, hajópadló, laminált padló, parafa
padló) a levegő nedvességtartalma mellett az aljzat nedvességtartalmára
is nagyon érzékenyek. Nem szabad elkezdeni burkolni előzetes
nedvességmérés nélkül, melynek egyetlen megbízható módja a CM mérés:
ennek során az aljzat alsó harmadából vett minta nedvességtartalmát
mérik (általában a parkettások rendelkeznek ilyen mérő készülékkel). Ha
2 CM%-nál (padlófűtés esetén 1,8%) magasabb maradék nedvességtartalmú
aljzatra fektetjük, a burkolat károsodni fog.
Az aljzat kiszáradásának
gyorsasága függ a hőmérséklettől és a levegő nedvességtartalmától. Mivel
az építkezés során ritkán adottak a száradáshoz ideális feltételek, ez a
folyamat nagyon sokáig, több hónapig elhúzódhat.
Ha még nincsenek bent a nyílászárók: egész nap
szellőzik, gondolhatnánk… Igen, csakhogy a napi hőmérsékletingadozás 15-20
fok is lehet, és a hajlani hidegben a levegőből kicsapódik a pára, így a
beton újra és újra visszanedvesedik. |
Betonnedvesség mérése digitálisan,
fúrás nélkül, 5cm mélyen
Bérelhető
mérőműszer
Betonnedvesség mérése mintavétellel,
furással
Parkettázni csak megfelelően
száraz aljzatra szabad! |
Nedvesség-érzékeny burkolatok többek között:
|
|
|
|
|
|
Szalagparketta |
Hajópadló |
Csaphornyos parketta |
Parafa
padló |
Bambusz
parketta |
Laminált
padló |
A nedvességérzékeny
burkolatokat már lerakás előtt hosszan a burkolandó helyiségben kell
tárolni, hogy alkalmazkodjanak a helyiség levegőjéhez. Túl nedves
aljzatra való burkolás jele, ha lerakás után felpúposodik, hosszabb
távon penészedik. A dilettációs hézagról sem szabad elfelejtkezni.
|
|
Felpúposodott
parketta |
Felpúposodott
padlóburkolat |
|
Nedves pince
Pincék esetében már eleve magasabb
páratartalommal szembesülünk a nem megfelelő szellőzés illetve a terepszint
alatti elhelyezkedés miatt. A levegő gyakran dohos is. Ezt fokozza az esetleg nedves falszerkezetek
kipárolgása. A föld masszív hőtartása miatt a földdel érintkező, nem
hőszigetelt falszerkezetek hőmérséklete csak nehezen változtatható, ezért a
falazaton a nyári időszakban a külső meleg és párás levegő beáramlása miatt
gyakori a páralecsapódás. Egy esetleges beázás kiszárítása emiatt a
pincékben segítség nélkül szinte lehetetlen.
|
Vízkár (beázás, csőtörés, árvíz, belvíz stb.)
Vízkár számos forrásból
keletkezhet:
árvíz, talajvíz, belvíz, csőrepedés, vízvezeték-csőtörés,
központi fűtéscső törése, tömítés meghibásodása, szennyvízcsatorna, vagy
lefolyó vezeték törése, bojler, kazán meghibásodása (kilyukadása), vihar,
eső utáni beázás, vagy a meghibásodott mosógép is eláraszthatja a
lakást. A vízkárok természetes száradása akár éveket is igénybe
vehet. A nedvszívó burkolatok (parketta, faburkolat, gipszkarton) és
válaszfalak oly mértékben felszívják a vizet, hogy tönkremennek. A rejtett
résekből a nedvesség nem tud semerre eltávozni, pl: az aljzatbeton és a
beton között található hang- és hőszigetelő anyagok (hungarocell, üveggyapot
stb.) a nedvesség hatására rohadásnak indulnak és a penészedés állandó
jelenség lesz, mivel a természetes száradásra nincs mód.
|
Az árvíz után az épület falai vizesek maradnak, a szárítási folyamat
páramentesítővel gyorsítható |
A hibás mosógép kiöntött,
nehezen szárad a lakás.
|
A csőtörés után vizes épület kiszárítása
gyorsítható páramentesítő gépeinkkel |
Mivel tudjuk kivonni a páratartalmat a
lakásból?
Szellőztetéssel – adódik a válasz. De ha az
időjárási körülmények nem adottak, akkor ez sem célravezető.
Az elektromos páramentesítők a hűtve szárítás elvén működnek: a nedves levegőből
kicsapatják a vizet és tartályban gyűjtik össze, száraz levegőt fújnak
vissza.
|
Építkezés utáni falszárítás |
|